Éves népi időjóslás, babonák, hagyományok

Április 24.

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány a mai naptól, Szent György napjától számítja. Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is ez a nap volt.

erlimariafestomuveszhu

 

Kép: Erli Mária festménye, festomuvesz.hu

Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés – különféle mágikus célzattal. Harmatot szedtek a tejhaszon érdekében. Az e nap hajnalán lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér.

Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától. Közismert hiedelem, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (pl. kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen védekeztek zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel (pl. úrnapi füvek) való kimosásával.

Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére, melyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet.

Ugyancsak a magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtti mennydörgéssel kapcsolatosan. Azt tartották, hogy ha Szent György-nap előtt megdördül az ég, bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső.

Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a Szent György napja körüli időszakhoz. Egyes területeken úgy vélik, hogy ha Szent György napja előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol.

Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából.

A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek elsősorban a tavasz kezdetével kapcsolatosak. Sárkányölő Szent György a lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, felszerelése miatt a fegyverkovácsok és szijjártó céhek patrónusa volt.

Forrás: Magyar Néprajz VII. Folklór 3. Népszokások, néphit, népi vallásosság/ÁPRILIS mek.niif.hu

Március 25.

Ma van gyümölcsoltó Boldogasszony napja.

zsohárzsuzsa1930

 (Fotó: Zsohár Zsuzsa, 1930, Fortepan)

Az ünnep kialakulásában fontos szerepet játszott Jakab ősevangéliuma, amely azt hirdeti, hogy a világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyan azon a napon, március 25-én történt. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének napjától december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot. 624 óta van tudomásunk Jézus fogantatásának ünnepléséről. Ez a nap egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. A mai nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. A néphagyomány szerint az az asszony, aki ezen a napon érintkezik férjével, az biztosan áldott állapotba kerül.

Március 18.

Ma van Sándor napja. A népi időjóslás szerint ez az első meleghozó nap az évben. A népi tapasztalat szerint Sándor, József és Benedek zsákban hozza a meleget. (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod meg csak a harmadát, fűzik hozzá egyes tájegységeken.)Egyes kutatók szerint egy régi római hidelem cseng vissza a szólásban. Tudniillik a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak. A néphagyomány szerint, ha Sándor, József és Benedek napján süt a nap, akkor hosszú, meleg nyárra számíthatunk, ha nem, akkor esőre lehet számítani.

Február 24.

Ma van Mátyás napja. A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását hozta kapcsolatba Mátyás apostollal, aki megkönyörül az embereken, és bárdjával megtöri a jeget, elűzi a hideget. Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: “Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál”.

hó
(Fotó: Fortepan)

Február 19.

Ma Zsuzsanna napja van. A népi időjóslás szerint Zsuzsanna elviszi a havat. Ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz, már nem kell nagy havazásokra számítani. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna rápisil a hóra, és az elolvad.

szán
(Fotó: Fortepan)

február 16.

Ma Julianna és Dorottya napja  van. A néphagyomány Julianna napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazott ezen a napon, akkor azt mondták, „bolondoznak a Julisok” vagy „megrázzák a dunyhájukat”.

tollfosztas

 

(Fotó:tollfosztás,  gekarma.x3.hu)